Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna

Beszéltem ezzel-azzal a témában. Nem értem, nem értem, nem értem… Valaki magyarázza meg nekem végre… valahára: miért károsak gyermekeinkre nézve a védőoltások? Miért kell rettegnünk az oltásoktól, és attól, hogy gyermekeinknek nem is tudom, …de valamilyen baja biztosan lesz tőlük?
Pályafutásom során beoltottam nem egy, nem kettő csecsemőt, kisgyermeket. Tudomásom szerint mindegyikük kiváló egészségnek örvend… Nekem is van négy, és ők sem „úszták meg” sem a kötelező, (részben pedig) sem az ajánlott védőoltásokat. És (legtöbbször :)) nem látok rajtuk semmi furcsát. Három csuda gyerek, akikkel átvészeltünk ezt-azt…

A személyes történetünk: bárányhimlő

Adott egy három és fél éves és egy két éves gyerek, meg egy anyuka, várandóssága kb. 26. hetében. Az első Barnabás, a második Bori, a harmadik én vagyok (még Boldizsárral a hasamban kiegészülve:). Barna persze hazahozza az oviból a bárányhimlőt. h

Igen, hazahozta, mert nem volt beoltva. Így utólag magamnak sem tudom megmagyarázni, miért, de az biztos, hogy húsz évvel ezelőtt még nem volt ennyire a középpontban az oltás, és nem volt ennyi tapasztalat sem erről a betegségről. Szóval két hét iszonyat…van róla fotó, de inkább hadd ne… A lényeg: az allergiás, szénanáthás kisgyerek immunrendszere nem állt a helyzet magaslatán.

Szinte az utcára se nagyon mertünk kimenni, mert úgy néztek rá… Ha nem lett volna elég a testi szenvedés, kapott még egy lapáttal a megbélyegzésből is-három és fél évesen… Aztán a két hét rémálom után a tankönyvi lappangási időt betartva jött Bori. Ugyanez-csak éppen két évesen. Újabb két hét…lett volna, ha nem léptek volna fel ilyen-olyan szövődmények. Így történhetett, hogy április elejétől június végéig kitartott a bárányhimlőnk és annak néhány szövődménye, június végén pedig kivételre került mindkét gyermekünk orrmandulája, dobhártyáik felszúrásával egyetemben.

Akkor azt mondtam, ilyen élményt soha többé… Július közepén megszületett Boldizsár, akitől igazán rendes volt, hogy kivárta, míg testvéreit valamennyire rendbe szedjük. Ő aztán később már nem úszta meg: megkapta a bárányhimlő elleni védőoltást…egyet, majd még egyet.

És egy évtizeddel később kishúguknál már fel sem merült a kérdés. Pontos tervezéssel beillesztésre került a két szuri az oltási naptárába a kötelezők és az egyéb ajánlott védőoltások közé.

A személyes történetünk 2.

De azért ne szaladjuk ennyire előre… Boldizsár kb. hét hónapos volt (a többiek értelemszerűen nagyjából négy, illetve két és fél évvel idősebbek), amikor végigsöpört a családon (szerintem) a rota-vírus. Azért „szerintem”, mert a kórházig már nem bírtunk eljutni…:) Történt ugyanis, hogy jött a hányás, hasmenés és a láz. Két-két nap latenciával végigsöpört a családon: a három gyerek, plusz apa, plusz anya, plusz többé-kevésbé a négy nagyszülőből három (előzőleg családi találkozó volt)… Adódott egy kis dilemma: melyik gyerekemhez hívjak mentőt és küldjem kórházba, melyik gyerekem maradhat otthon, ki menjen vele kísérőként a hasonlóképpen rosszul levő szülők/nagyszülők közül??? Melyik ujjamat harapjam? Senkinek nem kívánom ezt a szituációt…
Én „kiváltságosként” megoldottam otthon a helyzetet. Nappal szoptattam, itattam-etettem, ahogy tudtam, gyógyszert adtam, ha kellett, hányást takarítottam a szőnyegről, a kanapéról, tisztába tettem, fehérneműt cseréltem, fertőtlenítettem, takarítottam, lázat mértem, ha kellett, csillapítottam, szeretgettem, vigasztaltam…stb. Számoltam a napközbeni folyadékbevitelt, a veszteséget.

És mire eljött az este, rendben tettem a kis betegeket, aztán annak, aki a legkevesebbet bírta inni napközben, este „beraktam” egy vénás kanült, leakasztottam egy képet a falról, felakasztottam helyére az infúziós palackot, és éjjel, amíg a delikvens az ágyamban aludt, folyattam neki az infúziót… Igen, a saját szakállamra. Miközben a napközbeni erőltetett menet után próbáltam virrasztani mellette… vagy épp valamelyik tesója mellett. Miközben én is beteg voltam. És ez így ment nagyjából egy hétig… Vagyis egy hétig férjemmel együtt betegen, felváltva virrasztottunk… És ez volt a kiváltságos helyzet, mert volt kéznél gyerekorvos… Aki akkor már verhette a fejét a falba, amiért nem adta be a rotavírus elleni vakcinát a kicsinek.

Mondanom sem kell, hogy a következő gyerekünk az első adandó alkalommal megkapta ezt az oltást is.

A fenti történetek szóról-szóra igazak… A többi oltással kapcsolatban pedig már én kutakodtam egy kicsit…

Mitől véd a többi oltás?

Kezdjük az elején…

• Diphteria, vagyis torokgyík. Aki olvasta a Kincskereső kisködmönt, tudja, mire gondolok. Ún. álhártya képződik a felső légutak nyálkahártyáján, ami leválva fulladásos halált okozhat…a többiről nem is beszélve…
• Pertussis, vagyis szamárköhögés. Valamiért a köztudatban egy banális, köhécseléssel járó betegségként él. Aki látott-hallott már hat hetes, még védtelen csecsemőt fuldokolva, hányásig- végkimerülésig-eszméletvesztésig rohamokban köhögni, aki végül táplálhatatlanná válik (a folyamatos rohamok miatt szopni is képtelen), köhögése miatt gépi lélegeztetésre szorul…sose felejti el…Ahogy édesapja se, akitől nagy valószínűséggel a fertőzést kapta. Kedves babát tervezők! Érdemes utána érdeklődni az emlékeztető oltásnak, hiszen tizenéves korunk óta ebben nem részesültünk, védettségünk ezalatt pedig jelentősen megkopott… Tehát, aki kisbabát tervez, javasolt újraoltatnia magát (többek között) szamárköhögés ellen is (nem csak a leendő mamák, hanem a papák is!), hiszen két hónapig, míg a baba megkapja az első oltást, ezzel tehetnek valamit az ő védelméért.
• Tetanus. Azt hiszem, ez a szörnyűséges betegség eléggé közismert, izomgörcsökkel, fulladásos halálhoz vezethet. Felnőttek, akik ilyen-olyan sérülést szenvednek, a sebellátás kapcsán magától értetődően veszik tudomásul, hogy tetanus ellen „oltást kapnak”. És ez miért nem kéne, hogy járjon a babának? Miért kell őt védeni ellene? Megint egy kis személyeskedés: édesapám állatorvos, aki úgy tudja oda-vissza még ma is a mikrobiológiát és a járványtant, hogy csak pillogok…:) Jónéhányszor hallottam tőle, hogy az ő gyerekkorában a magas csecsemő- és gyermekhalandóság egyik legfőbb oka a tetanus volt. Csecsemőkön kedvelt behatolási kapu volt a köldökcsonk (!), aztán meg bármi: mezítláb a szántón, megszúrta egy tövis, belelépett egy szegbe stb… Hozzá kell tenni, hogy akkoriban hat-nyolc-tíz-tizenkettő… gyermek született egy családban, ebből megmaradt kettő-négy-hat… Hány gyerek is születik ma egy családban? Nincs több kérdésem…
• Poliomyelitis acuta anterior, járványos gyermekbénulás. Nincs mit ragozzak, a túlélő légzésbénultakról egyetlen szó ugrik be elsőre: vastüdő… És vele együtt a szájjal rajzolók-festők…
• Haemophilus influenzae baktérium. A kötelező védőoltások részeként, kombinált oltóanyagban kapják meg a babák. Számos más mellett nekem egy rettegett kórkép jut eszembe, amitől pályám elején úgy tartottunk, mint a tűztől. Csak ilyen beteggel ne kelljen találkozni, soha! Ez pedig a gégefedő-gyulladás, az epiglottitis. Egyetlen egy kis beteget láttam életemben, és nem is szeretnék többet… Ez az a kórkép, amikor a gégefedő cseresznyeszerűen begyullad/megduzzad és képes elzárni a légutakat, fulladásos halált okozva. A kisgyerek iszonyatosan szenved, küzd a levegőért, lefeküdni se mer, mert az is rontja a levegőhöz jutást, a nyála folyik, mert nem bírja lenyelni…és a végső „döfést” rossz esetben a doktor adja meg…ha nem ismeri fel a betegséget, egy szimpla torokvizsgálattal olyan állapotot idézhet elő, a mi rövid időn belül a gyermek fulladásos halálához vezethet…
• Mumpsz: semmi különös, csak egy „kis” fültőmirigy-gyulladás…szerencsétlen esetben heregyulladással, következményes sterilitással párosulva. Hát, nem tudom…
• Morbilli (kanyaró): valamiért sokunkban banális kiütéses gyerekbetegségként él. Azért ez nem ilyen egyszerű… Legyen elég annyi, hogy a környező (és nem annyira környező, de nálunk jobb helyzetben levő) országok kínlódnak évek óta, hogy a kicsit is meglazult oltási fegyelem miatt törvényszerűen kirobbant járványokat megfékezzék (Románia, Ukrajna, Lengyelország, Bulgária, Németország, Franciaország)…
• Rubeola (rózsahimlő): én voltam annak idején, de azért amikor babát szerettem volna, biztos, ami biztos, vizsgálatot végeztettem. Bizony, ez az egyik legnagyobb, halálos veszély a magzatra nézve. Orvosként már nem találkozom vele -szerintem nem olyan nagy baj…
• Pneumococcus baktérium. Még nincs a kötelező védőoltások között, de (melegen) ajánlott és hozzáférhető. Csak néhány betegség, amiben nem is olyan rég ez a baci még „nyakig” benne volt: középfülgyulladás, tüdőgyulladás, agyhártyagyulladás, szepszis…

A bárányhimlőről, a rotavírus– és a meningococcus C-fertőzésről pedig már leírtam a gondolataimat…

Szolgálati közlemény!

Ezen sorok írásakor semmiféle anyagi cél nem vezérelt, és nem célom, hogy mindenki minden nem kötelező oltással azon nyomban oltassa be magát, gyermekét, csak gondolkozzon el, mérlegeljen, nézzen utána, informálódjon az előnyökről-hátrányokról, hogy aztán felelősségteljes döntést hozhasson! És ne egy TV-csatorna szörnyűséges híre, története után szaladjunk pánikszerűen a rendelőbe felíratni az oltást, ami után törvényszerűen azzal kell szembesülnünk, hogy a műsor kapcsán hiánycikké vált védőoltás nem hozzáférhető.

De bárhogy is döntünk, egy dologgal tisztában kell lennünk: a felelősség a miénk!