Éjszaka óraállítás, előre a nyár felé. Elvileg minden gyerek egy órával később fog ébredni… 😊 Gyakorlatilag meg meglátjuk. 😉 (Fotó: Pixabay)

Én: -Julcsi, hiányzik az ovi meg az ovistársak?Julcsi: -Nekem ugyan nem. Mondjuk így, hogy naponta kapja emailben az iskolaelőkészítős feladatlapokat (csak győzze a nyomtató) és cuki videókban jelentkezik be az egyik óvónő, éneket-verset-tornát prezentálva, a másikuk kétnaponta konferenciabeszélgetés keretében tart franciaórát… mi, szülők pedig próbálunk...

A mai menü: krémleves brokkoliból, édesburgonyából és zellerszárból, zöldségragus tészta, rozmaringos sült csirke és vegyes zöldsaláta. Ő is ezt eszi, nagyrészt egyedül, és egyre kevesebbet kuporgunk az asztal alatt, a potyadékot felszedendő 😳 (A buláta csak megtévesztés, a reggeliből maradt 🙂)

Gyerekmentes tíz kilométernyi futás gyerekkorom kis falujában. Ropogó hó, harapható friss levegő, kutyaugatás/motoros fűrész/flex hangja alap. Ultrabalaton a láthatáron. Igaz, még bő három hónap, de semmit nem bízunk a véletlenre. 

A hétvégére állítólag visszatér a tél. De tojjunk rá.  Ezt a fotót a legnagyobb gyerekem lőtte a három évvel ezelőtti tavaszon a Mór-Csókakő futóútvonalon. Több, mint szép emlék…

Azt hazudni egy hétéves kislánynak, hogy a pulóvere nem szúr; arra kényszeríteni egy kétéves kisfiút, hogy adja oda a másiknak a vödrét vagy a lapátját; megszidni egy tizennyolc hónapos kicsit, mert felborította a poharát, vagy mert játszik a borsóval, mielőtt megeszi; rákiabálni a hároméves Viviane-ra,...

„Előfordul, hogy a gyerek haragja segít minket rádöbbenteni, mennyire szeretne valamit, vagy mennyire vágyik rá. Ezen új információ következtében megváltoztathatjuk korábbi döntésünket, és megadhatjuk neki, amit korábban megtagadtunk tőle. Ne féljünk attól, hogy következetlennek fogunk tűnni! Ugyanis, ha nem csinálunk ebből rendszert, a gyerek úgy...

Hajnali kávé nyugodt környezetben, kétpercenként felcsimpaszkodó tízhónapos névnapossal. Jó reggelt, legyen napsütéses napunk, hogy minél többet lehessünk odakint 😉