Testképzavar gyerekkorban?
Az év végi ünnepek egyik mellékhatása lehet az, hogy a gasztronómiai élvezeteknek hála, magunkra szedünk néhány nemkívánatos kilót. Persze ez máskor is előfordulhat.
Ilyenkor hajlamosak vagyunk arra, hogy a tükör előtt állva vagy ruháinkat magunkra erőltetve hangosan minősítjük a külsőnket, kinézetünket, legtöbbször nem a legelőnyösebb stílusban. Van, hogy látványosan drasztikus diétába kezdünk. És mindennek természetesen a gyerekünk is tanúja.
Na, ez az, ami miatt érdemes nagyon odafigyelnünk arra, hogyan viszonyulunk a testünköz és hogyan kommunikálunk róla.
Azt már kutatásokból tudjuk, hogy kiskamasz-kamasz gyerekünkre, különösképpen a lányunkra, leginkább pedig az ő testképére komoly hatással van az, hogy anyaként hogyan látjuk mi magunkat, mennyire vagyunk elégedettek magunkkal, és ezt hogyan fejezzük ki.
Bár a tanulmányok elsősorban a serdülőkre összpontosítanak, léteznek kutatások, amelyek azt mutatják, hogy már az ötévesnél fiatalabb gyermekek is képesek a súlyuk miatt aggódni, ha a szülő akaratlanul a fenti negatív példával jár elöl.
Az 5-8 éves gyerekek nagyobb valószínűséggel elégedetlenek a testükkel, ha úgy gondolják, hogy anyukájuk nem elégedett a sajátjával. Vizsgálatok szerint a lányok több, mint fele és a fiúk egyharmada hiszi azt, hogy a jelenlegi súlya több, mint amennyi ideális lenne.
Ami pedig még megdöbbentőbb: már a hét éves kor alattiak is képesek diétába fogni, étkezésüket korlátozni emiatt.
Úgy tűnik, hogy ennek megelőzésére a pozitív szülői példa lehet a legjobb módszer. Vagyis az önostorozás és fogyás erőltetése, a táplálék látványos megszorítása helyett az egészséges táplálkozáshoz és életmódhoz való pozitív hozzáállásunk és ennek hiteles megvalósítása a leghatékonyabb módja annak, hogy a gyerekünk és az ő testképe egészséges legyen és az is maradjon.
(Fotó: Pixabay)
