
Megnagyobbodott mandulák
Az őszi-téli időszak gyakori hurutos betegségei következtében nem ritka az, hogy egy kisgyermeknél megnagyobbodnak a mandulák, amelyek az immunrendszer aktívan működő részeként a kórokozókkal szembeni első védelmi vonalat jelentik torokban.
Ez a megnagyobbodás érintheti az orrmandulát a garatmandulát, vagy mindegyiket. Kisgyermekkorban gyakoribb az orrmandula megnagyobbodása (adenoid vegetáció), a következmény pedig gátolt orrlégzés lehet, következményes szájlégzéssel, éjszakai horkolással, kifejezettebb esetekben akár légzéskimaradásokkal, apnoékkal is.
Szerencsére az esetek többségében a gyógyulást követően ezen nyirokszervek mérete csökken, illetve az idő előrehaladtával a gyermek anatómiai méretei növekednek, így aztán a fenti tünetek mérséklődnek, később pedig megszűnnek.
Előfordulhat azonban az, hogy ez a légúti akadályt jelentő tényező tartósan fennmarad, vele együtt pedig a szájlégzés is.
Kevéssé közismert, hogy ez a gyermek arcának, fogazatának fejlődésére hosszú távon hatással lehet. Jellegzetes arckifejezés (adenoidos arcnak is nevezik), fogászati eltérések mutatkozhatnak, amelyek, ha a kiváltó tényező nem szűnik meg, a gyermek arcfejlődését, fogazatának alakulását véglegesen befolyásolhatják.
Ez pedig érthető módon hatással lesz a gyermek beszédére/hangképzésére, táplálkozására (rágás, falat képzésének, lenyelésének mechanizmusa), a szájnyálkahártya és a fogazat állapotára (gyakoribb szájfertőzések, fogászati problémák) is.