Hányás, hasmenés, kiszáradás
A hányással, hasmenéssel járó betegségek kapcsán újra és újra találkozom még azzal a gyakorlattal, hogy a gyermeket megszorító, nem ritkán szigorú diétára fogják, és azon tartják akár napokig is.
Így aztán egészen hosszú időn át kekszen, ropin, kétszersültön, húslevesen, főtt rizsen, répán és burgonyán, esetleg párolt csirkehúson stb. él a már jól levő, éhes gyerek. Folyadékból sem ihat bármit, leginkább teát és vizet kap.
A betegség akut, kezdeti szakaszában érthető, ha nem kíván enni, vagy a hányás következtében nem tolerálja még az ételeket. Ilyenkor elsődlegesen az orális rehidráló folyadékokhoz érdemes nyúlni (kivéve a csillapíthatatlan hányás eseteit) és a javasolt adagban azzal biztosítani a folyadék- és elektrolitháztartás egyensúlyát. Jó tudni, hogy alkalmazásuknak elsősorban a betegség első huszonnégy órájában van létjogosultsága. Nem indokolt a napokon át történő adagolásuk, noha a gyakorlatban ez is előfordul.
A javuló állapotú gyermeknél gyorsan, igényeit figyelembe véve vissza lehet térni a normál étrendhez, nincs szükség a napokig tartó diétára, pláne koplaltatásra. Étvágya és igénye szerint elkezdhet enni, gyakorlatilag bármit. A hasmenés még akár napokig is eltarthat, ez sem indok tehát a vegyes étrend felfüggesztésére.
Ha a betegség kapcsán csak hasmenés jelentkezik, és nem áll fenn a kiszáradás veszélye, egyáltalán nem szükséges változtatni a gyermek táplálásán. Maradhatunk a korának megfelelő étrendnél.
A tapasztalat azt mutatja, hogy ezek a gyerekek olyan ételeket kívánnak meg, amelyekkel megviselt emésztőrendszerük meg is tud birkózni. És az sem elhanyagolható szempont, hogy a beteg bélnyálkahártyán át is szívódnak fel tápanyagok.
Persze csak akkor, ha ezekhez a tápanyagokhoz a gyermek egyáltalán hozzájut.
(Fotó: Pixabay)
