A kisajkak összetapadásáról
1. A kisajkak összetapadása, ellentétben a fiúk fitymájának sejtes összetapadásával- ritka kivételektől eltekintve- nem veleszületett állapot, hanem az első élethónapok során/után alakulhat ki, jellemzően három-négy hónapos kort követően.
2. Leggyakoribb három hónapos és hat éves kor között, ezen belül is pelenkás korban, az egy és két évesek csoportjában. Újszülötteknél és kamaszoknál gyakorlatilag nem fordul elő, a babáknál az anyai nemi hormonoknak, serdülőknél pedig a saját ösztrogén hatásának köszönhetően.
3. Viszonylag gyakori jelenségről van szó, sokszor egy enyhe, alig észrevehető, panaszt sem okozó irritáció vagy gyulladás indítja el az összetapadás folyamatát. Kislányoknál a hámszövet még hormonálisan éretlen és érzékenyen reagál a külső hatásokra. Jellemző, hogy véletlenül észleli a szülő, vagy a gyermeket vizsgáló orvos. De az is lehet, hogy a húgyúti fertőzés, állandó vizeletcsepegés, csípő, viszkető érzés hívja fel rá a figyelmet.
Az összetapadás rendszeres, alapos higiénével megelőzhető: a kis- és nagyajkak fürdésnél történő mindennapos, óvatos széthúzásával és kitisztításával a probléma ritkábban fordul elő.
4. Az összetapadás lehet részleges vagy teljes, általában hátulról előrefelé terjed. Fájdalommal legtöbbször nem jár, és hetek-hónapok alatt spontán oldódásra hajlamos. Vagyis ha nem okoz a pisiléskor problémát, vizeletpangást, a kislány akadálytalanul tud vizeletet üríteni, akár várakozni is lehet, nem indokolt feltétlenül a szétválasztás.
5. Teljes összetapadás esetén ösztrogéntartalmú krém átmeneti alkalmazása szóba jöhet. Ezzel két-három hét alatt megszűnik az összetapadás, és kisebb a visszatapadás esélye, ellentétben a mechanikus szétválasztással. Naponta egy-két alkalommal, fültisztító pálcika segítségével vihető fel kizárólag az összetapadt területre. A kezelés kapcsán az érintett terület barnás elszíneződést mutathat. Ez teendőt nem igényel, a kezelés után magától elmúlik majd.
A mechanikus, kézzel történő szétválasztás akkor jön szóba, ha az ösztrogénes kezelés nem járt sikerrel, vagy ha problémát okoz az összetapadás (pl. húgyúti fertőzés, hüvelyi fertőzés, akadályozott vizeletürítés, vizelet visszamaradása az összatapadt kisajkak felett). Ezt szakember végzi, helyi érzéstelenítést követően.
6. A szétválasztott kisajkak higiéniájára fontos odafigyelni. Semleges kenőcs alkalmazása segíthet megakadályozni az újbóli összatapadást, de sajnos még így is előfordulhat, hogy ez megismétlődik az „ösztrogénszegény” időszakban. De mivel egy alapvetően jóindulatú állapotról van szó, amely könnyen kezelhető, nem kell megijedni tőle.
7. Az összatapadásra hajlamos kislányoknál (de a többieknél is) érdemes kerülni azokat a tényezőket, amelyek irritációt okozhatnak. Ilyen például a nedves törlőkendő/popsitörlő, a műszálas, szoros, „bevágó” fehérnemű, az illatosított szappanok, tusfürdők, hintőporok.
8. Tapasztalatok szerint a hámosító hatású popsikrémek, kenőcsök hozzájárulhatnak az összetapadás kialakulásához. A hosszas pelenkaviselés és a ritkán cserélt pelenka a vizelettel/széklettel való hosszas érintkezés és az általuk okozott irritáció révén szintén hajlamosító tényező lehet. Megfigyelések szerint anyatejes babáknál az összetapadás ritkábban fordul elő.
10. Esetenként előfordul, hogy a kisajkak gyulladásának hátterében fertőzés áll. Így például egyes féregfertőzések (cérnagiliszta) provokálhatnak ilyet. A gomba okozta gyulladásnak is szerepe lehet ebben. Értelemszerűen ezeket az állapotokat megfelelően kezelni kell. Nagyobb lányoknál az éjszakai bepisilés, trauma is hajlamosító tényező lehet.
(Fotó: Pixabay)
