Tüszős mandulagyulladás
Például ilyenkor előszeretettel fordul még elő a tüszős mandulagyulladás, vagyis a tonsillitis follicularis. Kora tavasszal van inkább a szezonja, de akár nyáron is találkozhatunk vele.
Melyek a legfontosabb tények és tévhitek ezzel a betegséggel kapcsolatban?
* a klasszikus tüszős mandulagyulladás a torokmandulák baktérium által okozott fertőzéses megbetegedése, amely típusos esetben könnyen felismerhető
*nem típusos/kétes esetben lehetőség van a rendelőben torokkenetből egy néhány perces gyorsteszt elvégzésére
*a „piros torok” továbbra sem orvosi diagnózis, és főleg nem egyenlő a tüszős mandulagyulladással, ilyeténképpen nem indokol antibiotikumos kezelést
*a torokmandulák gyulladását öt év feletti gyerekeknél mintegy 60-70 százalékban vírusok okozzák. Kisebb, de annál fontosabb hányadukat okozza baktérium, ezek közül is a kalsszikus formát leggyakrabban a Streptococcus pyogenes nevű.
*a klasszikus tüszős mandulagyulladás praktikusan nem fordul elő három éves kor alatt, inkább az ovis- és az iskoláskor betegsége. Kicsiknél gyakori a vírus okozta garat- és mandulagyulladás, akár lepedékes mandulákkal, amely NEM indokol antibiotikus kezelést. Ha tehát totyogónk vírusos mandulagyulladásra, pláne „piros torokra” ismételten antibiotikumot kap, minimum kezdjünk el kételkedni.
*nagyobb gyerekeknél, kamaszkorban gyakrabban találkozunk a mononucleosis infekciosa (csókolózók betegsége) nevű kórképpel. Vírusfertőzés áll a hátterében, az életkor, az előzmények és a klinikai kép alapján rendszerint nem okoz gondot a Streptococcus okozta mandulagyulladástól való elkülönítése.
*a klasszikus tüszős mandulagyulladás jellemzően hirtelen kezdődik, magas lázzal, heves hasi fájdalom és hányás is kísérheti. Ez utóbbiak miatt akut hasi betegség gyanúja is felmerülhet (pl. vakbélgyulladás), fontos a kettő elkülönítése.
*a tüszős mandulagyulladást gyakran jelentős, akár fülbe sugárzó torokfájás, megnagyobbodott nyaki nyirokcsomók kísérik. Nehezített nyelés, nyálcsorgás, kellemetlen szagú lehelet, gombócos beszéd is lehetséges.
*típusos a szájüregi és garatban látott kép is. A „pirosabb torok”, az összefüggő lepedék a mandulán, a hólyagos elváltozások a szájban nem a klasszikus tüszős gyulladásra jellemzőek.
*nem kíséri nátha, köhögés, kötőhártyagyulladás sem. Vírusok okozta mangulagyulladás esetén ezek előfordulhatnak.
*a kezelésben még mindig elsőként választandó antibiotikum a jó öreg penicillin, tíz napig adva. Szerencsére ez a baktérium még megőrizte az antibiotikum iránti érzékenységét.
*fontos a megfelelő fájdalomcsillapítás és a forszírozott folyadékbevitel.
*leggyakoribb következmény az elégtelen folyadékbevitel miatti kiszáradás. Emiatt átmenetileg infúzióra és az antibiotikum infúziós beadására szorulhat a gyermek. Jól itatható, kielégítően lévő gyermek az otthonában kezelhető.
*későn megkezdett vagy nem megfelelő kezelés esetén lehet szövődményekkel számolni, ez lehet helyi (pl. mandula körüli tályog), de ritkán lehet a teljes szervezetet érintő (pl. reumás láz, szepszis) vagy más szervre lokalizálódó (pl. vese) lehet. A reumás láz ma már extrém ritka, és ha esetleg kicsit később indul a kezelés, akkor sem növekszik a rizikója. A veseszövődmény esélye a kezelés késlekedésével, a várakozással növekedhet.
(Fotó: Pixabay)
