Néhány szó a gennyes agyhártyagyulladásról…
A gennyes agyhártyagyulladás (meningitis) baktérium okozta súlyos, sokszor akár halálos kimenetelű, viharos lefolyású megbetegedés, melynek kórokozója a Meningococcus nevű baktérium, Magyarországon jelenleg ennek B és C-típusa. Maga a megbetegedés szerencsére ritka, viszont fontos azt tudni, hogy a baktérium itt él köztünk, és szinte bármikor-bárkinél betegséget okozhat. Hogy pontosan mikor és kinél, nem lehet megjósolni, de az ismert, hogy a fiatal csecsemők és kisdedek, a kamaszok-fiatal felnőttek, a zárt közösségekben élők a legveszélyeztetettebbek közé tartoznak.
A baktérium az orr-garat nyálkahártyáján szaporodik, majd cseppfertőzés útján, szoros kontaktust követően terjed egyik emberről a másikra (csók, tüsszentés-köhögés). Mivel az emberi testen kívül kevéssé életképes, egyéb úton, pl. élelmiszerekkel nem terjed. Sok ember akár hónapokon át is hordozhatja orrában-torkában a baktériumot, anélkül, hogy tudna róla vagy betegséget okozna. Azonban bizonyos helyzetekben a baktérium bejut a vérkeringésbe, a szervezet védekezőképességét legyőzve az agyburkokig jut, itt, de akár ez egész test megbetegedését (szepszis) okozva. Az enyhébb, jellemzően ősztől tavaszig jelentkező felső légúti hurutos megbetegedések jó alapot teremthetnek a meningococcus inváziójához.
Agyhártyagyulladás esetén a kezdeti tünetek nem jellegzetesek, ezért a korai jelek alapján nehéz felismerni a betegséget, viszont a beteg állapota viharos gyorsasággal romlik, és gyorsan kiterjedt, sokszervi elégtelenséggel járó állapot alakulhat ki.
Csecsemők esetében a tünetek eltérnek, kevésbé specifikusak, mint a nagyobb gyermekeknél vagy a felnőtteknél tapasztalt jelek. Ilyen lehet a láz, a táplálási nehezítettség, a hányás, a nyugtalanság/ingerlékenység, a sápadt, márványozott bőr, majd a fokozatosan kialakuló bőrvérzések, magas hangon sírás, majd apátia, akár eszméletvesztésig fejlődő tudatzavar. Nagyobb gyermekeknél láz, fejfájás hányinger és hányás, kötött, merev tarkó, fénykerülés, izomfájdalmak, különböző mértékű tudatzavar észlelhető.
Amennyiben a baktérium a vérárammal szétterjed a szervezetben, vérmérgezést, rövid idő alatt sokszervi elégtelenséget, ennek következményeként pedig sajnos az esetek magas százalékában halált okozhat.
Még ha időben felismerésre is kerül a betegség, és időben megkezdik a megfelelő antibiotikus és komplex támogató kezelést, még így is sok esetben a beteg maradványtünetekkel gyógyul (epilepszia, agyi károsodás, halláscsökkenés/süketség, látásvesztés/vakság, bénulások, szellemi visszamaradás, a bőrvérzések- és elhalások miatt amputációk).
A fentiek ismeretében megnyugtató, hogy a betegség megelőzhető, hiszen a B és a C típus ellen is létezik védőoltás. Továbbá kombinált oltóanyag is elérhető, mely a C, W, A ,Y típusok ellen biztosít védelmet. Jelenleg valamennyi az ajánlott oltások között szerepel, a C típus elleni védőoltás élvez társadalombiztosítási támogatást, a B elleni és a kombinált oltóanyag önköltséges. Ezek a védőoltások a kötelező oltások rendjébe jól beilleszthetők.
