A köldökcsonkról…
A köldökzsinór a méhen belüli életben a magzatot a méhlepénnyel, és így közvetve az anya vérkeringésével köti össze. Puha kocsonyás anyagba ágyazva erek futnak benne, ezek látják el a babát tápanyagokban és oxigénben gazdag vérrel az anya testéből, másikak pedig a magzat által elhasznált vért juttatják vissza az anya keringésébe.
Megszületést követően a köldökzsinór átvágásra kerül, köldökcsat kerül a csonkra, hogy a vérzést megakadályozza, az erek elzáródását pedig elősegítse. Ezt általában egy-két nap után eltávolítják, ezután már csak a csonk marad, ami egy-három héten belül fokozatosan elsorvadva leszárad, majd leesik.
Születés után a legfontosabb feladat a köldökcsonk szárazon és tisztán tartása. Ha vízben ázik, ha vizelet, széklet szennyezi, ha nem szellőzik, az fertőzés melegágya lehet. Tehát: amíg nem pottyant le a csonk, vízben ne ázzon. Ha véletlenül a fürdetéskor ráfröccsen egy-két csepp víz, nem kell megijedni, elegendő felitatni a vizet. Kakival vagy pisivel történt szennyeződés esetén töröljük le a csonkról a szennyeződést, majd Octenisept fertőtlenítő oldattal kezeljük le.
Segíthet a mielőbbi leszáradásban az, ha a csonkot nem fedi a pelenka. Érdemes legkisebb, újszülöttekre méretezett pelenkát választani, és ha még ez is nagy, akkor a pelenka szegélyét a köldökcsonk felett visszahajtani, hogy a csonk szabadon maradhasson. Ma már kaphatóak olyan pelenkák is, amelyek kialakítása olyan, hogy eleve szabadon hagyják a köldökcsonkot.
Egyre több tapasztalat szól amellett, hogy a csonk magától, mindenféle hintőpor vagy oldat, alkohol használata nélkül is képes leszáradni és lepottyanni, anélkül, hogy bármilyen probléma adódna.