Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna

csecsemő- és gyermekorvos, szülő-csecsemő/kisgyermek konzulens, pár- és családterapeuta jelölt - A harmonikusan fejlődő babákért

Hibás antibiotikum gyakorlat


Elavult és/vagy hibás orvosi gyakorlatnak számít az antibiotikumos kezelések kapcsán az, ha:

*a feltételezett/igazolt kórokozóval szemben nem a legszűkebb hatásspektrumú hatékony antibiotikumot írja fel az orvos. Ehelyett ágyúval lő nyúlra, mert a legszélesebb hatásspektrumú, vagyis sokféle baktériummal szemben hatékony antibiotikumot vagy egyszerre kétfélét is felír, mert az “biztosabban hatékony lesz”,
*csak a kényelmi szempontok alapján választ antibiotikumot, például amelyet csak napjában egyszer kell bevenni vagy kevésbé rossz ízű,
*az alapján választ antibiotikumot, hogy a korábbi betegségekben mi vált be az adott betegnél,
*injekcióban adja be az antibiotikumot akkor, amikor a fertőzés súlyossága azt nem indokolja és a gyermek szájon át is biztonsággal beveszi 
*nem számolja ki pontosan a gyermek testméretei és életkora alapján a szükséges mennyiséget, emiatt túl- vagy aluladagolja a gyógyszert,
*bizonytalan abban, hogy bakteriális vagy vírusos fertőzésről van-e szó, ezért a “biztonság kedvéért” inkább antibiotikumot javasol ahelyett, hogy utánajárna a betegség eredetének vagy átmenetileg várakozó álláspontra helyezkedne,
*hétvége előtt felírja az antibiotikumot, és a szülőre bízza annak eldöntését, hogy beadja-e azt a gyermeknek,
*kiderül, hogy a gyermek tüneteit nem bakteriális, hanem vírusos fertőzés okozza, és az orvos nem állítja le azonnal a kezelést, hanem “biztos, ami biztos” alapon végig szedeti a pácienssel az antibiotikumot az eredetileg megbeszéltek szerint,
*a terápia megkezdésekor nem rögzíti azt, hogy milyen hosszú legyen a kezelés,
*a már jól lévő betegnél a ‘biztonság kedvéért’ meghosszabbítja a kezelést,
*a kezelés folyamán nem vagy nem megfelelően javuló gyermeknél ugyanazzal az antibiotikummal folytatva hosszabbítja meg a terápiát,
*nem informálja a szülőt az antibiotikumos kezeléssel kapcsolatos tudnivalókról,
*a kezelés közben/végén nem ellenőrzi a gyermek állapotát,
*nem jár utána annak, hogy a gyermek kórelőzményében szereplő, antibiotikumos kezelés során/után jelentkező kiütéses tünetek megfelelnek-e gyógyszerallergiának vagy sem. Ehelyett inkább nem írja fel a meggyanúsított gyógyszert, megfosztva a gyermeket az adott betegségben és később bármikor jó választásnak bizonyuló antibiotikumtól.

(Fotó: Unsplash)

dr. Aschenbrenner Zsuzsanna

dr. Aschenbrenner Zsuzsanna

Comments are closed.