A kisgyermekek táplálási problémái (cikkismertetés)
2010-ben Magyarországon több régiót átfogó, komplex táplálkozási vizsgálat történt az 1-3 éves gyermekek körében, táplálkozási napló készítése, majd az ebben szereplő adatok feldolgozásával. Ez a kezdeti néhány év kulcsfontosságú a szellemi és testi fejlődés szempontjából, a megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékbevitel meghatározza a növekedést, az immunrendszer fejlődését és működését. Továbbá a kialakult étkezési szokások rögzülnek, és meghatározóak a későbbi táplálkozási habitus szempontjából.
A napi kalóriabevitel nagyjából megfelelt a hazai ajánlásoknak, azonban ennek jelentős része zsírokból és egyszerű cukrokból származott.
Jelentős volt az elmaradás a javasolt napi D-vitamin és folsav-beviteltől, illetve mérsékelten, de kevesebb C-vitamint vettek magukhoz a gyerekek, mint az ajánlott mennyiség.
Az ásványi anyagok vonatkozásában elmaradás mutatkozott a kálciumbevitelben (30%-kal elmarad a javasolttól), viszont túlzott bevitel volt megfigyelhető a nátriumból ( az ajánlott maximum 300-400%-a, ami mint köztudott, fontos tényező a magasvérnyomás-betegség kialakulása szempontjából). A vasbevitel is elmaradt a szükségestől. Összességében az egyik legnagyobb hiányosság ez utóbbi, hiszen a vas köztudottan szerepet játszik nemcsak a testi, hanem a szellemi képességek kialakulásában. A korai életszakaszban mutatkozó vashiány következtében kialakult szellemi elmaradás ha nem is jelentős fokú, de későbbi vaspótlással már nem rendezhető, vagyis ezen gyerekek mentális képességeikben élethosszan megmaradó hátrány figyelhető meg. Megfelelő vasbeviteli forrásként a zöldségek, a vörös húsok és a máj tekinthetők, de lényeges figyelembe venni azt a tényt, hogy a növényi forrásokból magasabb rosttartalmuknál fogva rosszabb a felszívódás hatékonysága. Viszont megfelelő mennyiségű C-vitamin együttes adásával a felszívódás hatékonysága fokozható
Az adatok elemzése ér értékelése után a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a szülők a szoptatás fontosságával tisztában vannak, továbbá a hozzátáplálás időszakában alkalmazott gyakorlatuk megfelel az ajánlásoknak, azonban egy éves kor után működésbe lép a „most mindent ehet a gyerek, amit mi is szoktunk” hozzáállás. Ennek következtében az eddigi jól felépített táplálkozási habitus, a kialakult szokások megváltoznak, lazábbá válnak.
Felhasznált irodalom: Bíró Lajos dr., Szabó László dr.: 1-3 éves gyermekek komplex táplálkozási vizsgálata (Gyermekgyógyászat 2011., 62.évf. 2.szám)
