Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna

csecsemő- és gyermekorvos, szülő-csecsemő/kisgyermek konzulens, pár- és családterapeuta jelölt - A harmonikusan fejlődő babákért

Bölcsis-ovis gyermekek szüleinek figyelmébe!


Gyermekközösségbe kerülő gyermekek szüleiként nap mint nap szembesülhetünk azzal a helyzettel, hogy a bölcsit-ovit alighogy elkezdő gyermekünk sokat betegeskedik, gyakorlatilag többet van otthon, mint amennyi időt a közösségben tölt. Főként igaz ez azokra a csemetékre, ahol nincs nagyobb, már közösségbe járó testvér, aki az előző szezon(ok)ban hazahozott volna néhány nyavalyát. Jó, ha tudjuk, hogy akár évi nyolc-tíz, elsősorban felső légúti megbetegedés sem ritkaság ebben az időszakban.

Ezen valamennyi kisgyermek szinte törvényszerűen átesik, amik nem jelenti azt, hogy a gyermekkel valami probléma van. Ő egészséges, azonban immunrendszere még tapasztalatlan. Fontos, hogy ezt a helyzetet próbáljuk meg elfogadni és legyünk türelmesek. Az első őszi-téli szezon szinte biztosan az egymást érő megbetegedésekről fog szólni. Ha egy gyermek két hétig jár a bölcsibe, majd egy hétig otthon betegeskedik, nem jelenti azt, hogy „gyenge az immunrendszere” vagy „immunhiánya van”, mint ahogy ezt sok szülő feltételezi. Inkább azt jelzi, hogy megfelelően működik, hiszen most találkozik először számos kórokozóval, amivel az otthoni „védőburokban” idáig nem volt alkalma. Ezt megelőzni, elkerülni nem nagyon lehet és nem is biztos, hogy kell, hiszen a kisgyermek védettsége így alakul, épül fel a vírusokkal-baktériumokkal szemben. Az immunmemóriának köszönhetően az ezekkel történő későbbi találkozás betegséget már nem, vagy csak enyhébb formában okoz.

Elsősorban felső légúti és gyomor-bélrendszeri  megbetegedésekre számíthatunk, hiszen ezek a zárt közösségben gyorsan terjednek cseppfertőzés útján vagy székletszennyezéssel történő átvitellel.

Tutibiztos immunerősítő”, csodaszer vagy praktika nem létezik, de nincs is rá szükség. Számtalan támogató készítmény, vitaminok elérhető és alkalmazható, de ennél sokkal fontosabb az életkornak megfelelő minőségű, összetételű és mennyiségű táplálék, az optimális folyadékbevitel, a szabad levegőn tartózkodás és a rendszeres testmozgás. Azonban a pihenés, valamint az elegendő mennyiségű és pihentető alvás legalább ennyire lényeges. Vagyis az egészséges életvitel, életmód, valamint a gyermek „széltől is óvásának” elkerülése már a korai életkortól kezdve.

Azonban fontos tudni, hogy a „két hétig jár bölcsibe-egy hétig beteg” könnyen rosszabbra fordulhat akkor, ha a kis betegnek nem hagyunk elég időt a gyógyulásra és a regenerálódásra. Ha például egy banális vírusfertőzést nem küzd le teljesen, hanem idejekorán visszakerül a közösségbe, nagy az esélye, hogy szövődményként másodlagos, sokszor az elsőnél súlyosabb fertőzést szed össze. A másik veszély az lehet, hogy nem feltétlenül súlyos, de folyamatos betegeskedés-láncolat indul el: még meg sem gyógyult az egyikből, máris ledönti a lábáról a következő. Ez pedig biztosan garantálja a közösségtől való még hosszabb távolmaradást.

Ha türelmesek vagyunk és a gondos ápolás mellett elegendő időt is rászánunk a gyógyulásra, gyermekünk és az ő immunrendszere ezt a gondoskodást a későbbiekben bőségesen meg fogja hálálni.

Persze érthető a munkába alighogy visszakerült anyák helyzete is. Próbáljuk megállni a helyünket minden színtéren, de valljuk be és fogadjuk el, hogy a helyzetünk soha nem lesz már olyan, mint a gyermekvállalás előtt volt. Akárhogy is, hosszabb távon mindannyian jobban járunk, ha a gyermeket betegen kellő ideig otthon tartjuk, hagyunk elegendő időt a gyógyulásra. Szövődmények, másodlagos betegségek kialakulása esetén biztosan hosszabb otthonmaradásra kell felkészülni, sőt súlyosabb, akár kórházi kezelést igénylő állapotok is kialakulhatnak.

Lehetőség szerint már a munkába való visszatérés és a bölcsőde elkezdése előtt mérjük fel családi, baráti, ismerősi kapcsolatainkat, térképezzük fel, kinek a segítségére számíthatunk majd, ha gyermekünk beteg lesz. Természetesen a gyermek számára az a legjobb, ha betegség esetén a szülő ápolja, de adódhat olyan helyzet, hogy apa vagy anya nem tud otthon maradni vele. Ha van több alternatívánk (nagyszülő, közeli  és távolabbi rokonok, barát vagy közelünkben lakó jó ismerős, akikkel a gyermek szívesen tölti el az időt) elkerülhetjük azt a frusztráló helyzetet, hogy csemeténk még nem teljesen egészséges, mégis kénytelenek vagyunk a bölcsibe vinni, mert munkáltatónk nem nézi jó szemmel hosszas távollétünket, vagy épp nem tudja nélkülözni munkánkat.

A helyzet azonban évről-évre egyre jobb lesz. Az első egy-két őszi-téli időszak várhatóan még sok betegeskedéssel fog telni, de a továbbiakban ezek száma csökken, lefolyásuk pedig várhatóan enyhülni fog. Az újabb közösségbe való bekerülést követően (bölcsiből oviba, egyik ovis csoportból a másikba, oviból iskolába) esetleg átmenetileg megint gyakoribbá válhatnak ezek a légúti betegségek, de az iskolakezdés után, 7-8 éves korra jellemzően évi egy-két megbetegedésre mérséklődnek.

dr. Aschenbrenner Zsuzsanna

dr. Aschenbrenner Zsuzsanna

Comments are closed.